Fordító kontra fordításszolgáltató II.

2010-05-25

Mi a különbség a fordításszolgáltató és fordításszolgáltató között?

Bizonyos szakmai körökben elterjedt az a nézet, hogy a megrendelő és a munkavégző (fordító) közé egyre több ?szakmaidegen? közvetítő ékelődik be. Ezek lennének a fordításszolgáltatók. De tulajdonképpen egyformák-e a fordításszolgáltatók és ha nem, akkor hány féle fordításszolgáltató létezik és mi alapján lehet megkülönböztetni őket? A társasági forma (Bt., Kft., Rt.) nem sokat mond a megrendelőnek. Bár a fordításszolgáltató mérete (alkalmazottak száma, forgalom) már valamivel több információt jelent a megrendelő számára, valójában még ez sem ad megfelelő eligazítást, hiszen, ami a szakmai színvonalat, a hozzáértést és az etikus viselkedést jelenti, fordításszolgáltató és fordításszolgáltató között jelentős különbségek vannak.

A nem professzionális fordításszolgáltató

Azt a fordításszolgáltatót, amely ?csak? felhajtja a munkát, kiadja egy fordítónak, majd az elkészült fordítást minden egyéb hozzáadott érték előállítása nélkül számlázza a megrendelőnek, nem is nevezhetjük fordításszolgáltatónak, hanem sokkal inkább ügynökségnek, vagy közvetítő irodának. Ezek a fordításszolgáltatók ténylegesen feleslegesen ékelődnek a megrendelő és a fordító közé. Mintegy tíz-tizenöt éve még valóban sokszor lehetett jellemezni ezeket a fordításszolgáltatókat az alábbiak szerint:

• A fordításszolgáltató tulajdonosa és vezetője nem szakmabeli, hanem műszaki, közgazdasági vagy egyéb végzettsége van.
• A fordításszolgáltató a fordítási megbízást egyszerűen továbbadja a fordítónak, átveszi tőle a kész fordítást, majd azt a számlával együtt továbbítja a megrendelőnek. Kapcsolata a fordítókkal és a megrendelőkkel csak a fentiekre korlátozódik.
• A fordításszolgáltató munkatársai adminisztratív végzettséggel rendelkeznek, képzettség nélküli, tapasztalatlan munkavállalókat alkalmaznak fordítóként.
• A fordításszolgáltató száz-kétszáz százalékot tesz rá a fordítóknak fizetett díjra.
• A fordításszolgáltató nem köt írásbeli szerződést a fordítókkal és rendszertelenül, csak hosszabb idő után fizeti ki járandóságukat.
• A fordításszolgáltató nem rendelkezik sem minőségbiztosítási rendszerrel, sem pedig felelősségbiztosítással.

Nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy ma már nincsenek ilyen fordításszolgáltatók, de az nyilvánvaló, hogy ez a típus a ?kifutó modell?. Napjainkban, amikor a minőségi követelmények látványosan növekednek, ezek az ügynökségek már alig életképesek, még akkor is, ha még mindig léteznek. Erről persze azok a megrendelők is tehetnek, akik csak a fordítás árát nézik, hiszen többnyire azonnali szolgáltatást várnak és a munkát sokszor annak a fordításszolgáltatónak adják, amely egyrészt a legalacsonyabb árat kínálja, másrészt a legrövidebb idő alatt vállalja annak elkészítését. A szoros határidők kedveznek a nem professzionális fordításszolgáltatóknak, hiszen a megrendelő sokszor kijelenti, hogy az idő fontosabb számára, mint a minőség. Noha az árakat a kínálat és a kereslet alakulása határozza meg, még mindig sok megrendelő döntése alapul a konkurens termékek összehasonlításán, vagyis összeveti az elkészítési határidőket, a minőséget és az árat. Mivel az idő rendszerint nagyon fontos tényező, ez sokszor többet nyom a latban a megrendelő döntésekor, mint a minőség. Ráadásul sok megrendelő számára a fordítás közönséges árucikk, aminek megvan a maga ára. Ezt a képzetet erősíti az is, hogy sok fordításszolgáltató anélkül mond árat és határidőt, hogy előbb megnézné magát a munkát.

A professzionális fordításszolgáltató

A professzionális kifejezés azt jelenti, hogy a tevékenységet magas szakmai színvonal, hozzáértés és etikus viselkedés jellemzi.

A professzionális fordításszolgáltató kritériumai közé nem feltétlenül tartoznak hozzá a főállású fordítók. Viszont feltétlenül hozzátartozik a megrendelőnek nyújtott teljes körű szolgáltatás (a lehető legtöbb nyelven történő fordítás, a szaklektorálás, a tördelés, a tolmácsolás stb.), a hozzáértő szakemberek kiválasztása és biztosítása, az információk, segédanyagok beszerzése és átadása a fordítók részére, az ellenőrzés, a partneri viszony kialakítása a fordítóval, a megfelelő technikai felszereltség stb., már mind-mind olyan tényező, amely nem hiányozhat egy professzionális fordításszolgáltató kelléktárából.

Mit kell biztosítania a professzionális fordításszolgáltatónak?

A professzionális fordításszolgáltatók a fordítási vagy tolmácsolási megbízás elfogadása előtt garantálják, hogy rendelkeznek olyan fordítókkal/tolmácsokkal, akiknek megvan a feladatnak megfelelő képesítésük és szakértelmük, beleértve a forrás- és a célnyelv alapos ismeretét és a feladat által megkövetelt eszközök használatának képességét. A professzionális fordításszolgáltatók a forrásszövegben megfogalmazott üzenetet minden esetben a maga teljességében szemlélik, és arra törekszenek, hogy annak hiteles megfelelőjét állítsák elő a célszövegben. A professzionális fordításszolgáltató szakmai, stilisztikai és nyelvhelyességi szempontból is ellenőrzi az anyagokat, a megrendelő által választott szövegszerkesztő programmal megszerkeszti, ellátja záradékkal, kívánság szerint nyomtatásban, mágneslemezen vagy elektronikus úton a megrendelőhöz szállítja, és ami mindennél fontosabb, kártérítési garanciát vállal a fordításért. A professzionális fordításszolgáltató rendelkezik szakmai (termék) felelősségbiztosítással.

A professzionális fordításszolgáltatók minden esetben bizalmasnak tekintenek minden olyan, munkájuk során rájuk bízott anyagot és információt, amely nem publikus, és azokat a megrendelő előzetes engedélye nélkül nem hozzák nyilvánosságra.

Mi jellemzi tehát a professzionális fordításszolgáltatót?

A fordításszolgáltató vezetője:

A fordításszolgáltató tulajdonosa vagy vezetője szakmabeli, fordít vagy korábban fordított és ezáltal kompetens szakmai ügyek megvitatására a megrendelővel és a fordítóval, illetve rendelkezik ilyen munkatárssal.

A fordításszolgáltató munkatársai:

A fordításszolgáltató munkatársai egyrészről annak alkalmazottai, mint a fordításszervező (projektmenedzser), a terminológus, az ellenőrzést végző fordító, a szerkesztő, a kiadványszerkesztő, a rendszergazda, a pénzügyekért felelős személy stb., másrészről a külső munkavállalók, mint a fordítók, a lektorok, a tolmácsok stb., akik természetesen valamennyien megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek.
A professzionális fordításszolgáltatók saját érdekükben törvény nélkül is elvárják, hogy fordítóik szakképzettek legyenek, de általában nem a diplomát, hanem a produktumot tekintik döntő bizonyítéknak. Több nyelvkombinációban, illetve témakörben ugyanis elengedhetetlen az olyan felsőfokú végzettségű szakemberek foglalkoztatása, akik rendelkeznek megfelelő fordítási kompetenciával az adott szakterületen, de nem hivatásos fordítók, és így nem rendelkeznek fordítóigazolvánnyal.

A fordításszolgáltató tevékenysége:

A fordításszolgáltató és a fordító között a viszonylag intenzív együttműködés során középtávon természetes bizalmi viszony alakul ki. Ezért ez a kapcsolat talán szerencsére nem munkaadó és munkavállaló közötti, hanem sokkal inkább munkatársi viszony.
A fordításszolgáltató arra törekszik, hogy az azonos szakterületi megbízásokat mindig ugyanazoknak a fordítóknak adja, ezzel is elősegítve azt, hogy a fordító egyre könnyebben és gyorsabban tudja elkészíteni a fordítást, és a megrendelő is egyre jobb színvonalú fordításokat kapjon.

A fordításszolgáltató árstruktúrája:

A megrendelőnek felszámított ár a fordító díját és a fordításszolgáltató által hozzáadott saját szolgáltatások árát, valamint a fordításszolgáltató egyéb költségeit (pl. a követelések behajtásával vagy behajthatatlanságával összefüggő költségek, a szavatossághoz kapcsolódó költségek, kommunikációs költségek stb.) tartalmazza.

A fordításszolgáltató gondoskodik olyan feladatok ellátásáról, mint:

• kapcsolattartás a megrendelővel,
• ajánlatok kidolgozása,
• a fordítási megbízáshoz hozzáértő szakfordító kiválasztása és a munka nyomon követése,
• a szükséges információk és segédanyagok beszerzése a megrendelőtől és azok átadása a fordító részére,
• segítségnyújtás a fordító részére a fordítási problémák megoldásához,
• a kész fordítás ellenőrzése,
• a megrendelő formai/alaki elvárásainak teljesítése,
• a fordítási hiányosságok megbeszélése a fordítóval,
• a fordítók szakmai továbbképzése,
• segítségnyújtás a fordítónak technikai kérdések megoldásában,
• reklamációk kezelése.

Reha László
elnök
Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete

ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft.
ügyvezető igazgató

< Vissza Előző hír>