Fordító kontra fordításszolgáltató

2010-03-17

Kivel (is) fordíttassunk?

Lehet, hogy meglepő a címben feltett kérdés, hiszen általában mindenki tudja, hogy fordítani fordítók szoktak. Sok esetben azonban a fordításszolgáltató is tud fordítani, sőt bizonyos esetekben csak ő tud fordítani, illetve csak fordításszolgáltató tud a fordítási feladat megoldására vállalkozni.

Szakmai beszélgetéseken, konferenciákon, újságcikkekben és egyéb fórumokon is gyakran felvetődik, hogy szükség van-e fordításszolgáltatókra.
Talán természetesnek tűnik, hogy a fordításszolgáltatók létének szükségességét a fordítók egy része és nem a megrendelők kérdőjelezik meg.

A kérdésre egyébként a piac már megadta az egyértelmű választ. Ha szétnézünk pl. az interneten, akkor több ezer fordításszolgáltatót találunk. Számuk például az USA-ban meghaladja a háromezret, Kanadában pedig a nyolcszázat. Európa több országában működik fordításszolgáltatók egyesülete. Az olasz egyesületnek 115, az angolnak 65, a franciának 25, a finnek 24, a hollandnak 58, a spanyolnak 26, a belgának 6, a németnek 18, a magyarnak 28 tagja van.

Véleményem szerint a kérdést másképpen kellene feltenni. Ugyanis nem az a kérdés, hogy szükség van-e fordításszolgáltatókra, hanem sokkal inkább az, hogy milyen fordításszolgáltatókra van szükség? A megrendelőnek természetesen nem minden esetben fordításszolgáltatót kell megbíznia a fordítási feladat elvégzésével. Léteznek olyan fordítási feladatok, amikor erre nincsen feltétlenül szükség.

Mikor célszerű, ha a megrendelő fordítót bíz meg a fordítás elvégzésével?

Akkor, ha

• ismeri a fordító által nyújtott szolgáltatás minőségét,
• ismeri a fordító megbízhatóságát (pl. határidő betartása),
• megfelel számára a fordító kapacitása,
• megfelel számára a fordító által vállalni tudott nyelvirány,

Azaz, ha a fordító teljesíteni tudja a megrendelő elvárásait, melyek általában

• egy-két nyelvre vagy nyelvirányra korlátozottak,
• jól körülhatárolható szakterületet érintenek,
• a fordítás mennyisége nem haladja meg a fordító kapacitását.

Ebben az esetben kölcsönösen előnyös együttműködés alakulhat ki a fordító és a megrendelő között.

Milyen fordítót válasszon a megrendelő?

A kérdésre nagyon egyszerű választ is lehet adni. Olyan fordítót válasszon a megrendelő, aki elvárásainak maximálisan eleget tud tenni. Segítségként azonban álljon itt két ?példa? arra nézve, hogy milyen is a jó fordító.

Az Amerikai Fordítók Szövetsége, az ATA (American Translators Association) a jó fordító hét ismérvét jelöli meg:

(1) A jó fordító szóban és írásban egyaránt jól és igényesen fejezi ki magát. Úgy kommunikál a megrendelővel, ahogyan az kommunikál munkatársaival és ügyfeleivel.
(2) A jó fordító tudja, hol találja meg azokat az információkat, amelyekre szükség van a megfelelő fordítás elkészítéséhez, vállalja a különböző források felkutatását, amelyek lehetővé teszik számára a gyors és hatékony munkát.
(3) A jó fordító komolyan veszi munkáját és megrendelőit, és egyben jó üzletemberként lép fel. Komoly tapasztalattal rendelkezik a fordítás terén, megfelelő referenciákkal tud szolgálni.
(4) A jó fordító meg tudja becsülni, mennyi időbe telik egy adott munka elvégzése és mennyibe fog a fordítás kerülni.
(5) A jó fordító sokoldalú, és mindig kész a tanulásra. Nem sajnálja az időt és az energiát, hogy megismerjen egy új szakterületet.
(6) A jó fordító ismeri saját képességeit és határait. Nem vállal el olyan munkát, amelyet nem tud jól elvégezni. Ilyen esetben olyan kollégát ajánl, aki az adott területen jó fordítást tud készíteni.
(7) A jó fordító mindig sokat kérdez. Ezt nem azért teszi, mert tudatlan, hanem mert a jó fordítás elkészítéséhez meg kell ismernie a megrendelő elgondolásait és elvárásait, a fordítás célját és célcsoportját. És erről csak a megrendelő adhat felvilágosítást számára.

Mit mond ugyanerről a kérdésről Estienne Dolet 1540-ben (!) megjelent mindössze hat lap terjedelmű, de igen magvas fordításelméleti tanulmányában:

Az első: a fordítónak tökéletesen tisztában kell lennie a fordítandó munka tárgyával és tartalmával. A második: a fordítónak tökéletesen ismernie kell a nyelvet, amelyikből fordít, és ugyanilyen szintű ismeretekkel kell rendelkeznie abban a nyelvben is, amelyikre fordít. A harmadik szabály úgy szól, hogy nem szabad a szó szerinti fordítás szolgaságába süllyedni. Ha valaki mégis ezt tenné, úgy csak ?szellemi szegénységét és tökéletlenségét bizonyítaná?. A jó fordító - írja Dolet - nincs tekintettel az eredeti szöveg szórendjére, hanem a tartalom fölé hajol, és úgy jár el, hogy ?kifejezze a szerző szándékát?. A negyedik megszívlelendő szabály: a fordító tartózkodjék a kevéssé ismert kifejezések használatától. Az utolsó, az ötödik szabály a fordítás tiszta, elegáns nyelvezetére, a szavak helyes kapcsolására vonatkozik.

Mikor forduljon a megrendelő fordításszolgáltatóhoz?

ha egy időben sok fordítása van, ha nem ismer fordítókat, ha fordítandó anyagai több szakterületre terjednek ki, ha sok a nyelvkombináció, ha nagy terjedelmű fordítást rövid határidőre kell elkészíteni, ha a fordítások elkészítésénél szövegszerkesztőn kívül más eszközt (pl. kiadványszerkesztő programok, fordító memóriák stb.) is kell alkalmazni.

Mi is tulajdonképpen a fordításszolgáltató?

A fordításszolgáltató fogalmát többféleképpen meg lehet fogalmazni.

A Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete minőségügyi szabványában például az alábbiak szerint határozza meg a fordításszolgáltató fogalmát:

A fordításszolgáltató, olyan fordítási és ehhez kapcsoló tevékenységet végző gazdasági társaság, amely a megrendelők számára lehetővé teszi az írásbeli, illetve szóbeli kommunikációt, hozzáadott érték nyújtásával: a forrásszöveget előkészíti a fordításra, a kész fordítást minőségellenőrzésnek veti alá, és elvégzi a szövegszerkesztési, kiadványszerkesztési és archiválási munkákat is. A fordításszolgáltató egynél több, a cégnél fordítóként dolgozó, megfelelő nyelvi minősítéssel rendelkező munkatársat foglalkoztat, és a fordítások elkészítéséhez alvállalkozási formában külső munkatársakat is igénybe vehet.

Az Európai Fordítási Fórum, az ETP (European Translation Platform) a következő definíciót fogalmazta meg:

A fordításszolgáltató kifejezés olyan, egynél több alkalmazottat foglalkoztató céget jelöl, amelyet az adott ország törvényei szerint alapítottak; olyan irodát, amely a rendes munkanapokon, a szokásos munkaidőben nyitva tart; amely minden szokásos kommunikációs eszközzel fel van szerelve, beleértve a telefont, a faxot és az e-mailt. Továbbá, amely professzionális módon működik, és a fordítók díjukat szabályos időközönként kapják meg, ami nem lehet hosszabb egy hónapnál (a kifizetés nem függvénye annak, hogy a fordításszolgáltató megkapta-e a fordítás díját az ő megrendelőjétől).

A Fordítóirodák Egyesületeinek Európai Uniója, az EUATC (European Union of Associations of Translation Companies) meghatározása pedig így szól:

A fordításszolgáltató olyan szervezet, amely a fordítások teljes szakmai spektrumát műveli, hozzáadott érték szolgáltatások nyújtásával. Önálló jogi személyként jegyezték be az illető ország jogszabályai szerint és a fordítási szolgáltatásra vonatkozó felelősségbiztosítással rendelkezik. A fordításszolgáltató egynél több, teljes munkaidőben házon belüli fordítóként dolgozó megfelelő nyelvi minősítéssel rendelkező alkalmazottat foglalkoztat és a fordítások elkészítéséhez alvállalkozási formában külső erőforrásokat vehet igénybe. A célnak megfelelően felszerelt irodában működik.

Miért van szükség a fordításszolgáltatókra?

Különböző becslések szerint ismereteink négy-hat év alatt megduplázódnak. Ezeket az ismereteket pedig a globalizáció időszakában, a politikai és nyelvi határokat átlépve dokumentálni kell. A lefordítandó szövegek mérete egyre nagyobb lesz, ennek megfelelően a határidők relatív egyre rövidebbek lesznek és egy részük technikailag is (szoftverlokalizáció, HTML, WEB oldal fordítás stb.) egyre bonyolultabb lesz.

A napjainkban végzett üzleti és műszaki fordítások mennyisége túl jelentős ahhoz, hogy csak egyéni fordítók végezzék azt. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy egy-egy fordító kapacitása, szakterülete és munkanyelve elég korlátozott az egyre nagyobb fordítási projektek korában. Ezért alakultak meg a fordításszolgáltatók, biztosítva azt a nyelvtechnológiai befektetést, csapatmunkát és projektirányítást, ami manapság a sikeres fordításhoz szükséges.

A fordításszolgáltatók szavatolják, hogy olyan fordításokat szolgáltatnak, amelyeket alaposan ellenőriztek és így olyan fordításokat készítenek, amire a megrendelőnek szüksége van.

Ezenkívül tapasztalt szakfordítókat alkalmaznak, akik ismerik a nyelvet, a fordítandó témát és azt az iparágat, amelyik számára dolgozniuk kell. Ez és az ellenőrzés minimálisra csökkenti a rossz fordítás kockázatát és szükségtelenné teszi, hogy pl. igénybe vegyék a házon belüli munkatársak idejét, akik a szakfordítóknál jóval hosszabb idő alatt tudnának pontos fordítást készíteni.

Reha László
elnök
Magyarországi Fordítóirodák Egyesülete

ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft.
ügyvezető igazgatóí

< Vissza Előző hír>